László Tünde Réka - étrend tanácsadó és Bowen terapeuta
Hu Ro
jolegyek.ro

Egy egészséges test olyan mint egy hétvégi nyaraló. A beteg test börtön. (Francis Bacon 1561-1626)

Home » Jól legyek » Ételeink és betegségeink

Jún

03

Ételeink és betegségeink

Ételeink és betegségeinkNyílvánvalóvá vált, hogy táplálkozási szokásaink nagymétrékben befolyásolják egészségünk állapotát. Sokat beszélünk erről, de talán mégsem eleget, ugyanis a gyakorlat messze elmarad az elmélet mögött.

Vizsgáljunk meg néhány ételtipust, ami jó vagy rossz hatással lehet egészségi állapotunkra,  gyógyulási képességünkre :

 

1. Tej és tejtermékek.

Már gyermekkorban hallottuk, hogy ha fáj a torkunk, mandulagyulladásunk van, vagy hasmenés kínoz, ne igyunk tejet. A tej, és általában a tejtermékek , (beleértve a margarint és a tejalapú fagylaltokat is ), fenntartják a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, ezáltal pedig túl sok nyálka termelődik a szervezetben.

Ezek a gyulladások, illetve a nyálkatermelés nem segít a legúti betegségekben szenvedőknek sem, de nagyon káros a bélrendszer különböző gyulladásos betegsége esetében is .

Az asztma, ellergiák, mandulagyulladás, gyermekeknél a visszatérő fülgyulladás, autoimmun betegségek, emésztőrendszer és bélrendszer gyulladásai (pl.Chron betegség, iritabilis vastagbél szindróma, bélférgek, felszívódási problémák ), bizonyos tipusú gyulladásos bőrbetegségek, hamarabb gyógyulnak ha egy időre (pl. 6 hétre vagy hosszabb időre) teljesen elhagyjuk a tejet és a termékeket. A beteg pajzsmirigyet sem segíti a tej- és tejtermék.  Próbáljuk ki a növényi eredetű tejeket és amennyiben megtehetjük készítsük el otthon. 

Kisgyermekeknél a túl sok tej vérszegénységet, illetve gyakori fülgyulladást is okozhat.

A túl sok nyálka a petefészek, a petefészekvezeték, illetve a méh működését is negatívan befolyásolja.

Amennyiben egészségesek vagyunk,  mértékkel fogyaszthatunk tejtermékeket, viszont ha nagyobb bevásárlóközpontból vásárolunk, ahol nagy a választék, érdemes figyelmesen elolvasni a termék összetevőit. Ha lehetőség van, érdemes megkeresni egy megbízható helyi termelőt és onnan szerezzük be a tejtermékeket – ezáltal jót teszünk magunk is, meg a helyi termelőknek is.    

Ételeink és betegségeink

 

2. Fehér lisztes, cukros ételek - fehér kenyér,  péksütemények, kekszek, hozzáadott cukros termékek, üdítők:

A gyorsan felszívódó cukrok,  túl nagy mennyiségben károsítják az érhálózatot, az erek falán gyulladást okozva. Idővel kifáraszthatják a hasnyálmirigyet, cukorbetegség alakulhat ki, és az sem utolsó gond, hogy a fel nem használt cukor zsírrá alakulva elhízáshoz vezet, fölöslegesen terhelve ezáltal a testet és a mindennapokat. A zsíros máj kialakulásában szerepet játszanak a finomított szénhidrátok is.

A lisztes cukros ételek helyett fogyasszunk gyümölcsöket (egészben, ne kicsavarva gyümölcsléként), szárított gyümölcsöket , diót, mandulát, teljes kiőrlésű liszteket, egyszerű otthon készített süteményeket  (pl. almás, diós, meggyes, mákos sütiket kevés barnacukorral, kókuszcukorral vagy eritrittel édesítve). Lassan felszívódó szénhidrátok kíváló forrásai a barnarizs, qinoa, köles, hajdina, bulgur vagy az amaránt.  

 

3. Túl sok hús:

Nem feltétlenül szükséges vegetáriánussá válni, ahhoz hogy egészségesek maradjunk, viszont ha már megbetegedett a vastagbelünk, beteg lett a vese, daganatos betegség ütötte fel a fejét vagy ízületi fájdalom, esetleg köszvény kínoz, érdemes felhagyni teljesen a vörös húsok fogyasztásával és összeállítani egy kímélő étrendet.

Az egyik nagy gond a levesekbe belefőzőtt hús. Pontosabban ezeknek a leveseknek a leve tele van húgysavval, ami hosszútávon lerakódik és gyulladást-fájdalmat okoz az ízületekben.

A pulykamell, házicsirke illetve a hal - hetente kétszer - elég a fehérjeszükséglet fedezésére, hiszen emellett tojást, hüvelyeseket és magvakat is fogyasztunk.

 

4. A rostszegény ételek, közép- és hosszútávon igencsak nagy galibát okozhatnak az emésztőrendszerben. A székrekedés, vastagbélproblémák, lassú anyagcsere és az elhízás (és a velejáró  kellemetlenségek, panaszok) melegágya a rostszegény táplálkozás. Rostot a teljes kiőrlésű kenyérben, zöldségekben, gyümölcsökben, hajdinában, qinoában, kölesben, magvakban  – különösen az őrőlt lenmagban és chiamagban találunk.

Ételeink és betegségeink5. Nem utolsó sorban a telítetlen – jó zsírok hiányát emelném ki. A hal,  olivaolaj, lenolaj,  dióolaj, tökmagolaj , mákolaj, kenderolaj, kíváló forrásai a finom telítetlen zsíroknak. Saláták öntetiként, levesekbe, kíváló kiegészítő.  Idegrendszeri problémák, bőrbetegségek, kimerültség, stressz, szív és érrendszeri betegségek esetében javasolt akár táplálékkiegészítő formájában is használni. A jó minőségű halolaj, lenolaj illetve krillolaj javasolt. 

 

A jó étel alapfeltétele a gyógyulásnak, illetve a megelőzésnek. Ha tudatában lennénk, hogy mennyi mindent tehetnénk saját egészségünk érdekében csak a megfelelő táplálkozással, még nagyobb teret nyerne a megelőzés, amit nem lehet elég sokat emlegetni és fontosságát kiemelni.

Megelőzni könnyebb mint gyógyítani, de gyógyulni is könnyebb, ha tudjuk mi tesz jót a saját szervezetünknek, illetve mi károsítja azt. Tanulni sohasem késő, főleg ha ez a tanulási folyamat a saját érdekünket szolgálja.

 

Kívánok minden kedves olvasómnak Erőt és Kitartást!

Szeretettel, László Tünde Réka